11 nap borünnep

Csúcsévjárat várható Egerben

2009. november 24. - borfesztival

Az Egri Bormíves Céh titkárával, a Kőporos borászat ügyvezető igazgatójával Egerben találkoztam egy esős novemberi napon. Simkó Zoltánnal beszélgettünk évjáratról, Bikavérről és borminősítésről is.

Milyen volt az idei évjárat, persze amennyire ezt a hordós érlelés előtt el lehet dönteni?


– Igen, kicsit korai még a borokról beszélni, de a termés alapján talán még azt is megkockáztatnám, hogy az utóbbi húsz év legkiválóbb termését szüreteltük 2009-ben. Bizonyosságot azonban legkorábban fél év múlva nyerhetünk. 1997, 1999 és 2006 után egészen biztosan 2009 is feliratkozik a kiváló évjáratok listájára.

Lehet-e itthon árban is érvényesíteni egy ilyen kiváló évjáratot?
– Az elmúlt időszak gazdasági alapú problémái az egri borászokra is rányomták bélyegüket. Kevés esélyt látok arra, hogy mostanában árat emelhet a jó évjárat, annak is örülünk, ha tartani tudjuk az árszínvonalat. Sokan úgy vélik, hogy már lent vagyunk a gödör alján, a kérdés azonban az, vajon mennyi idő alatt tudunk kimászni belőle. Szerintem két-három év minimum kell a túlélésre. Addigra a mostani szüretből származó borok már piacon lesznek, de nem igazán várom azt, hogy a minőség az árakban is kifejezésre juthat.

Sokan emlegetik Egerrel kapcsolatban a Bikavér-szabályozást mint sikertörténetet. Mennyire segítette, segíti a borvidék ismertségének javulását ez a kétszintű (Bikavér, Superior Bikavér) szabályozási rendszer?
– Az egyik nagy előrelépésnek azt tartom, hogy egyre kevesebb olyan bor jelenik meg Bikavér címkével, amelyik nem méltó a borvidék nevére. A másik nagy dolog, hogy a fogyasztóknak is egyre inkább világossá válik, hogy egy Superior Bikavér esetében tényleg egy csúcsbort vásárolhatnak. A szabályozásban nagyon kemény feltételeket szabtunk a metszéstől a bor elkészültéig, ettől sokan várnak sikert Egerben.

Hányan választják Egerben a termelők közül a Bikavért saját csúcsbornak?
– Nincsen olyan szabály, ami azt mondja ki, hogy csak Bikavér névvel lehet a csúcsbort kihozni. Ez a borász szabad választása, a lényeg az, hogy amit Bikavérként hoz forgalomba, az vagy kiemelt minőségű vagy csúcsbor legyen. Így felnőhet egy új „Bikavér-generáció”, amelyik levesz a polcról egy egri Bikavért, az tudja, hogy minőséget vesz le. Ha ezt elérjük, akkor bátran vállalja mindenki, hogy Bikavérnek nevezze a csúcsborát.

Nem kerülhetem meg a kérdést a nemrég kipattant glicerin- (zsírédeny-) botránnyal kapcsolatban. Hogyan érintette a termelőket a Vincze Béla boraiban talált túlzó mértékű glicerin miatt kialakult helyzet?
– Azt gondolom, mindannyiunkban (egri borászok) félelmeket keltett, hogy ez komoly hátrányt okozhat a borvidéknek, esetleg veszélyeztetve az eddig elvégzett munkát. Sajnos több helyről érkezett negatív visszajelzés az ügy kapcsán, ezek jó része inkább külföldről. Volt olyan holland kereskedő, aki a kinti sajtóvisszhang miatt lemondott Bikavér-tételekről. Volt olyan lengyel kereskedő, aki Béla megrendeléseit mondta le. Szomorú, de azt kell mondanom, hogy az a külföldi sajtó – s van ilyen –, amelyiknek érdeke fűződik ahhoz, hogy a magyar bort lejárassa, egyből rácsapott a hírre. Több országban – Franciaország, Németország, Lengyelország, Hollandia – is jelentek meg cikkek az ügy kapcsán.

Azt gondolom – remélem –, hogy ez egy egyedi eset, és nem rombolja le a borvidék hírét.
– Én is ebben bízom. Azért, hogy ne induljanak el a spekulációk, arra kértük az országos borminősítő intézetet, hogy vizsgálják be a többi pincészet borait is, és ezt hozzák is nyilvánosságra. Eddig jó eredmények születtek.

Megítélése szerint hogyan reagált a magyar sajtó a hírre?
– Az egyik lapban – nem szaklap – azt írták, hogy az egri borászok azért tesznek glicerint a borba, hogy növeljék a testességet. Ezt az egri borászok kikérik maguknak. Nem szabad ilyen általánosításokba bocsátkozni, mert ez egy egész borvidéknek árthat. Nem hiszem, hogy erre lenne szükségünk. Egyébként kérdem én, hogy itthon bárki is megvizsgálta azt, hogy a beérkező külföldi borok milyen összetételűek? Összességében azt gondolom, hogy ennek az esetnek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az kétségtelen, hogy ez egy gáncs volt a többi termelővel szemben is, és az orrára kell koppintani annak, aki ilyet csinál. Személy szerint egyébként sajnálom Bélát és a családot is.

Ellenőrzés szempontjából mit lehetne tenni azért, hogy ne fordulhasson elő borral való visszaélés?
– Régóta szorgalmazom, hogy az ellenőrzés szempontjából a bor legyen élelmiszeripari termék. Ez azért lenne fontos, mert azokon a vizsgálatokon kiderülne, hogy van-e "akna" az adott borban. És itt elsősorban nem is a hazai, hanem a külföldről bejövő borokra gondolok. Több százezer hektoliter bor érkezik például Olaszországból, tartálykocsin, mindenféle vizsgálat nélkül. Ezeket pedig beházasítják valahol, valamilyen borba. Kérdem én, jól van ez így? Minden határszakaszhoz kellene telepíteni egy kisebb labort, ott bevizsgáltatni, és ha nem lehet beazonosítani a végfelhasználót, vagy nem felel meg a bor bizonyos szabályoknak, akkor nem szabadna beengedni az országba. Ezzel kapcsolatban még annyit mondanék, hogy annak idején az uniós csatlakozást megelőző tárgyalásokon nem voltunk elég határozottak, nem képviseltük elég erősen az érdekeinket. Ennek az lett az eredménye, hogy az uniónak kellett a magyar piac, viszont nem kellett a magyar termék.

Mi a véleménye a borokat itthon bevizsgáló országos borminősítő intézet munkájáról?

– Többnyire jól végzik a munkájukat. Gondok viszont vannak. Egyrészt nagyon drága egy vizsgálat. Ausztriában például a termelő első két borát ingyen bevizsgálják, de a többi is olcsóbb. Persze államilag támogatva. Németországban például számtalan akkreditált laboratórium létezik, amelyik ilyen típusú vizsgálatokat is végez. A legnagyobb problémát azonban abban látom, hogy túlságosan centralizált a hazai rendszer, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy ugyanahhoz az intézethez adjuk be a mintát, ahová fellebbezni is lehet, ha nem fogadjuk el a vizsgálatot.

Több helyről is hallottam, hogy a címkén feltűntetett adatok miatt bűntettek. Önöknél is volt hasonló bírságolás?
A törvény előírása szerint kerekíteni kell (0-ra vagy 0,5-re) a térfogatszázalékban megadott alkoholtartalmat a címkén. Ezt elfelejtettem, 12,75% volt a címkén, ami miatt büntetést szabtak ki. Figyelmeztetés nélkül. Ilyenkor azt érzem, hogy részben pénzgyűjtésre megy ki a játék.

Forrás: Metropol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://borfesztival.blog.hu/api/trackback/id/tr821548322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.