Négy év múlva, 2015-ben megszüntetik az unióban a szőlőtelepítések korábbi tilalmát, azaz eltörlik a telepítési jogok rendszerét. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa nem ért egyet a törekvéssel, és ezen az állásponton van a szaktárca is. A szakemberek attól tartanak, hogy a szabályozás miatt olcsó tömegtermékek árasztják el a piacot, ami a kisebb borászatok ellehetetlenüléséhez vezet.

2015. december 31-től megszüntetik az unióban a szőlőtelepítések korábbi tilalmát, azaz eltörlik a telepítési jogok rendszerét. Ez ellen emelte fel a szavát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Attól tartanak, hogy a tejszektorhoz hasonló krízis alakulhat ki, vagyis olcsó tömegtermék - jelen esetben olasz és spanyol asztali bor - árasztaná el a piacot.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára Hajnaltáj című műsorunkban azt mondta, a szőlőtelepítések tilalmának feloldása a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden tagország szabadon növelhetné az ültetvényfelületét, a tőkeszegény országok így lemaradnak, míg a többiek - elsősorban Spanyol- és Olaszország - gond nélkül visszatelepíthetik azokat az ültetvényeket, amelyeket korábban jókora támogatással kivágtak. Ez a legrosszabb esetben azzal is járhat, hogy megszűnik, vagy minimálisra csökken a magyar szőlő- és bortermelés. A szakember szerint a megoldás azt lehet, ha megmarad az a szabályozó rendszer, amely képes fenntartani a kényes egyensúlyt a szőlőtermelési potenciál és az újratelepítési lehetőségek között.

Egyetért ezzel Feldman Zsolt, a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára is. Ő is úgy látja, Magyarországnak nem érdeke a mostani tilalom eltörlése, ezért az agrárdiplomácia a következő időszakban minden erejével azon lesz, hogy ez az egyensúly megmaradjon. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke is azt hangsúlyozza: ha a telepítési jogok rendszere megszűnik, és a szőlőtermelés korlátlanná válik, az a minőség romlásával járhat, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatja a minőségi borok termelőit.