Kihirdették a borepárlási támogatás szabályait. Hektáronként nagyjából négyszázezer forintot kaphatnak a gazdák, ennek segítségével 70-84 hektoliter bort kell lepárolni.
Kihirdették a borepárlási támogatás szabályait. Hektáronként nagyjából négyszázezer forintot kaphatnak a gazdák, ennek segítségével 70-84 hektoliter bort kell lepárolni.
Maurer Oszkár: “A legjobb gyomirtó a Tízre legyünk ott, és ne reggelizzünk. Ez volt Maurer Oszkár délvidéki borász kérése, amikor az interjú időpontját egyeztettük. Ott is voltunk időben Szabadka határában, Hajdújáráson, a Ludasi-tó partján, vendéglátónk borospincéjében, ahol mangalicából készült friss disznóságok, omlós kenyér és krémes házi tejföl várt bennünket. Ezzel alapoztuk meg a beszélgetést, na meg az ezt követő borkóstolást. Oszkár 1994-ben, 21 évesen a magyarkanizsai szakközépiskola – ahol szőlészetet és gyümölcsészetet tanult – befejezése után kezdett hobbiból borászkodni. 2000-ben, Szegeden hivatásos borászokat megelőzve borversenyt nyert, majd birtokgyarapításba kezdett és eladásra termelni. Tavaly a palicsi pincészet az Év szőlésze díjjal tüntette ki, Magyarországon pedig évek óta a legjobb borászok között tartják számon.
– Nálunk sajnos megszűnt a szőlész-, borászképzés, 1946 óta mindenki a gyakorlatban tanulhatja meg a szakmát, olykor a saját kárán okulva. Jómagam is most járok egy tanfolyamra, hogy behozzam a lemaradásom, na meg hogy megfeleljek Európa egyik legszigorúbb bortörvényének, a szerbiainak, amely szerint csak az palackozhat bort, aki rendelkezik megfelelő végzettséggel.
folytatás a szegedma.hu oldalon.
A mérsékelt alkoholfogyasztás jót tesz a szívnek, de ha kisebb alkoholtartalmú bort iszunk, akkor a rosszindulatú daganatok kockázatát is csökkenthetjük. A könnyű borok jótékony hatásáról a World Cancer Research Fund (WCRF) legújabb közleménye számol be.
Évek óta több tudományos vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres, de csupán főétkezésekhez fogyasztott, egy-egy pohár bor csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Más vizsgálati adatok viszont azt bizonyították, hogy az alkohol többféle rosszindulatú daganat esélyét fokozza.
A rákkutatók legújabb tanulmányukban most azt hangsúlyozzák, hogy ha az erősebb borok helyett alacsonyabb alkoholtartalmú borra térünk át, lényegesen kisebb a rákbetegség veszélye. Az alkohol fogyasztása főleg a vastagbéldaganat gyakoribb előfordulását okozza, de az emlőrák esélyét is növeli.
Folytatás a privatbankar.hu oldalon.
Fajtaszerkezet-váltással, új telepítésekkel és a magyar borászat versenyképessé tételével oldhatók csak meg az ágazat legfontosabb problémái.
Több borhoz kapcsolódó rendezvényt is tartottak a hétvégén Vince-nap alkalmából. Az ország több pontján összegyűlő borászok és termelők évet értékeltek és bizakodva várjak a következő évjáratot.
2010 a kékfrankos éve lesz Szekszárdon, ahol ismét nemzetközi kékfrankos borversenyt rendeznek.
A május 24-25-ei megmérettetésen a hazai borok mellett szlovák, szlovén, szerb, osztrák és német kékfrankosok is szerepelnek majd - közölte Ferenc Vilmos, a szervező Dicenty Dezső Kertbarát Kör elnöke az újbor hagyományos ünnepén. Mint hozzátette, a hatodik alkalommal kiírt verseny után egy hónappal a legjobb szekszárdi kékfrankosok Pécsett, az EKF programjában is bemutatkozhatnak.
"A 2009-es évjáratnak minden lehetősége megvan arra, hogy nagy borokat készítsenek belőle, vetekedhet a 2003-as és a 2007-es évjárattal" - értékelte az MTI-nek az újborokat Módos Ernő borász, az Alisca Borrend nagymestere. A szakember szerint a szekszárdi kékfrankost az erős színanyag- és határozott savtartalma mellett különleges, a szárított fűszerpaprikáéhoz hasonló illata teszi egyedivé - az új kékfrankos a remények szerint ilyen lesz.
A szekszárdi kékfrankos termékleírását 2010 év végéig kell elkészíteni. Mint Kelemen Erika hegybíró elmondta, a borvidék termelői közül csak néhányan kérték boruk visszaminősítését táj- vagy asztali borrá, így a szekszárdi kékfrankost többségét 2011-ben is oltalom alatt álló eredetjelöléssel, azonos néven hozhatják forgalomba.
A közösségi bormarketingre összesen 11 millió forintot fordított a Mátrai Hegyközségi Tanács, tudtuk meg a titkártól, Hordós Attilától.
A pénzt az Agrármarketing Centrumtól nyerték, a borászok által befizetett forgalomjárulék mértékének megfelelően. Minderről a Mátra Múzeumban megrendezett boresten beszélt Hordós Attila, a Mátrai Hegyközségi Tanács titkára. A rendezvényen a mátrai borvidék borászai nem csak italaikat, hanem az új bormarketing-elemeket is bemutatták. Ezektől a mátrai nedűk népszerűsítését remélik a termelők.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A promóciós eszközök egyike többek között az az úgynevezett roll up, vagyis az álványra szerelhető plakát, amellyel minden borász rendelkezik, de készültek kitűzők, színes kiadványok és a borok csomagolására alkalmas díszdobozok is. A múzeumi borbemutató nem csak az érdeklődők, hanem a 2009-es évjáratú boraikat kínáló termelők körében is nagy érdeklődést váltott ki, hiszen a kisebb pincészetektől a nagyobb borászatokig képviseltették magukat a borászok.
A borok népszerűsítése mellett a program célja volt többek között az is, hogy a meghívottak gasztronómiai élményben is részesüljenek, ezért a gyöngyösi Kékes étterem jóvoltából az egyes borokhoz illő ételeket is kóstolhattak a vendégek.
(heol)
Idén január 20. és 22. között rendezik meg a hagyományos, tizenegyedik Szőlészeti-Borászati Konferenciát Egerben.
A régió négy – az egri mellett a tokaji, a bükki, valamint a mátrai – borvidéke termelőinek szóló szakmai fórum helyszíne a Hotel Eger-Park lesz. A Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete által szervezett háromnapos eseményen más mellett a hazai bortermelés lehetőségeiről, a tavalyi évjárat tapasztalatairól, a szövetkezésben rejlő előnyökről, az uniós borreformnak a címkézést érintő előírásairól, a palackzárási módokról, a válságmarketingről, továbbá a támogatási rendszerről is szó lesz.
Bemutatkozik a tavaly az „Év bortermelőjének” választott dr. Lőrincz György, de chilei és burgundiai tapasztalatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. Szerda este a mátrai és bükki, csütörtökön a tokaji, míg pénteken az egri borokból nyílik bemutató a konferencia színhelyén.
heol.hu
3 és fél millió hektoliter hazai bor érik a pincékben a legutóbbi szüret után, de közel 400 ezer hektoliternyit hoztak be különböző vállalkozások Olaszországból. Itthon palackozzák, és elárasztják vele a hipermarketeket.
A legolcsóbb, 260–450 forintos, üveges borok jelentős része Olaszországban terem, csak nálunk palackozzák. Erről bárki meggyőződhet, aki a hipermarketek boros polcainál olvasgat. A Bognár-Vin Kft. Aranykancsó nevű italára (260 forint) az van írva, hogy az „Európai Közösség különböző országaiból származó borok keveréke", a Kiss és társai Kft. Tabdin palackozott borain és a Weinhaus Kft. jó néhány termékén ott áll a felirat, hogy „származási hely: Olaszország". A címkék igényes tervezésűek. A Tabdin működő borászat honlapjának elején Hamvas Béla-idézetet találunk: „A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt." Csakhogy Hamvas mindezt a somlai borról írja, a Somlóhegy a Bakony és a Kisalföld között található – Tabdi viszont Bács-Kiskun megyében.
Aki tehát a szép tálalás alapján dönt, és nem tudja, mit jelent a minőségi, az asztali és a tájbor megnevezés, azt meglepetések érik.
folytatás a delmagyar.hu oldalon.
New Yorktól Los Angelesig az amerikai borágazat számos vezetője az utóbbi években szinte belehabarodott az olyan nyelvtörő borokba, mint a Furmint, a Kékfrankos, a Juhfark és a Pošip. Magyarország, Szlovénia és Horvátország ma már nem politikai elmaradottságáról, hanem kiemelkedő bortermelő kultúrájáról ismert - fogalmazott a szerző az újság hét végi Étel-ital szekciójában.
A cikk a térség fantasztikus borai között említi a 2008-as Apátsági Pannonhalmi Tricollist, amelyet három szőlőfajta házasításával állítanak elő. A száraz fehér bort New Yorkban, az újonnan nyílt közép-manhattani Ardesia bárban is ajánlják a vendégeknek.
A cikkhez csatolt egyik képen a Los Angeles-i Lou bárban Magyarország vezető vörös fajtáját, a Kékfrankost szolgálják fel. A New York állambeli Southfoldban a North Fork fogadó borigazgatója több, Amerikában kimondhatatlan nevű, ismeretlen magyar bort kínál, közöttük az Irsai Olivért. A híres New York-i Hearth étterem társtulajdonosa, aki az ismeretlen fajták szószólója, egyebek mellett a Juhfarkot népszerűsíti.
A magyar, horvát és szlovén borokra specializálódott, hét éve működő Los Angeles-i Blue Danube vállalat alapítója, Frank Dieter elmondta: a vásárlók néhány éve még a "keleti blokk ócskaságainak" tartották a borait. Dieter azonban az utóbbi években sok partnerét meggyőzte, hogy kiváló borokról van szó.
A lap szerint kisebbfajta forradalom ment végbe, a szakértők felfedezték a térség borait, ahol a több száz éves borászatokat "végül modernizálták". Megjegyezte, francia, spanyol és portugál tőke áramlott a magyar borászatokba.
A The Wall Street Journal megállapította, hogy a térség borai közül némelyik egykor a világ leghíresebb borai közé tartozott, ilyenek voltak a Tokaji régió édes nedűi, amelyeket egyenrangúnak tartottak a "legnagyszerűbb" Sauternes fajtával. A borok minősége azonban a kommunista rendszer idején - amikor termelési kvóták léteztek és az egyéni kezdeményezéseket elnyomták - erősen romlott.
A minőség csak a korai 1990-es évektől kezdte elérni a nemzetközi szintet, amikor a kommunizmus bukása után a magáncégek technológiai fejlesztéseket hajtottak végre a borásztokban és szőlészetekben - olvasható a New York-i gazdasági napilap írásában.
(MTI)
Ráspi, azaz Horváth József 1992-ben alakította át szülei fertőrákosi házát étteremmé. A név azóta márka lett. Ám míg idáig a vendégek zarándokoltak a fővárosból a Sopron melletti településre, most a híres szakács-borász hozza éttermét Budapestre.
Hvg.hu: Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban is több nemzetközileg elismert, csillagos étterem működik távol a nagyvárosoktól, kicsi, néha egészen eldugott falvakban. Ezért nyitotta meg pont Fertőrákoson az éttermét?
H. J.: Sokan kérdezték már tőlem, hogy miért itt nyitottam éttermet, megelőzte-e piackutatás, vagy bármi hasonló. Nos, a történet ennél sokkal egyszerűbb. Úgy gondoltam, hogy a fertőrákosi szülői házunk alkalmas egy olyan étterem megépítésére, amely ha egyedi és autentikus lesz, messzi földről is oda csalja majd az embereket. Rövid az élet ahhoz, hogy rossz bort igyunk és rossz ételeket együnk.
A bódult állapot jelentősebb az anyagi haszonnál, a tolvajok tehát nem vetik meg az alkoholt. Mihályné Bornemisza Eleonóra, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője arról értesítette a delmagyar.hu-t, hogy egy hajós-pincefalui pincéből eltűnt 100 liter bor.
December 20-án tetőbontás módszerével betörtek ketten egy Hajós-Pincefaluban lévő pincébe és onnan mintegy 100 liter bort loptak el, amely mintegy 30 ezer forintot ér összesen. Szintén Hajós: a Kalocsai Rendőrkapitányság őrizetbe vett szerda délelőtt egy 19, egy 20, egy 29 és egy 39 éves férfit.
Közülük két személy megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy novemberben betörtek egy hajósi családi házba, illetve befeszítették az ajtaját a mellette lévő lakóháznak is, és a két házból összesen 2 millió 174 ezer forint értékben vittek el különböző használati tárgyakat.
Ismeretlen tettes szerda délelőtt magát az áramszolgáltató megbízottjának kiadva megjelent egy 83 éves kiskunhalasi bácsi lakásánál, majd miután sértett a házába beengedte, a figyelmét elterelve onnan 600 ezer forint készpénzt lopott el.
A Kalocsai Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el sikkasztás miatt egy egyesület elnöke ellen, aki egy pályázat kapcsán nyertes projekt megvalósításához egy Zrt. által az egyesülethez átutalt pénzből 2007-ben 400 ezer, majd 2009-ben pedig 1,2 millió forint összegben adott ki munkáltatói kölcsönt, holott a pénzt a pályázat előfinanszírozására utalták át.
Őrizetbe vettek Kecskeméten egy 29 éves férfit, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy szerdán reggel lakásukban bántalmazta élettársát, aki ennek következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Szerdán három súlyos sérüléses és hét anyagi káros közlekedési baleset történt Bács-Kiskun megye közútjain, valamint egy ittas vezetőnek elvették a jogosítványát.
Akik túlélik a nehéz időket, egyre jobb borokat fognak készíteni, egyszerűen azért, mert nem tehetnek mást, mondja Szepsy István. A legfontosabb magyar bortermelők egyike úgy látja, a gazdasági válság súlyos gondokat okozott, de a magyar borászokat kemény fából faragták, megoldottak már nehezebb problémákat is. Szepsy szerint nem igaz, hogy a magyar borok túl vannak árazva.
A magyar bor népszerűsítésére létrehozott társaság jó ideje nem kapta meg az államtól várt pénzt, ezért a csőd közelébe került. A borászok szerint még többet kellene költeni a magyar termékek népszerűsítésére.
A Magyar Bormarketing Kft-t felszámolják, mert fizetésképtelenné vált. A vezetés ezt már a nyáron jelezte a Földművelésügyi Minisztériumnak és az Agrármarketing Centrumnak. A kft. volt elnöke azt mondja, hogy tavaly május óta vártak pénzt a költségvetésből, de azt decemberig nem kapták meg, így a vezetőség a felszámolás mellett döntött.
A forgalomba hozott borok minden literje után nyolc forintot fizettek a termelők adóként az államkasszába, a törvények szerint ennek a pénznek az öt százaléka, vagyis 75 millió forint járt volna a Bormarketing Kft-nek, de ebből csak 38 milliót kapott meg májusban – tette hozzá Nemes Richárd. A volt elnök rádiónknak azt mondta, hogy fél éve egyeztetnek az agrártárcával, sikertelenül, mert a minisztérium úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárást ír ki és a kft. csak akkor kaphatja meg pénzt, ha indul a pályázaton és nyer. A minisztérium azt is ígérte, hogy módosítja a jogszabályokat azért, hogy a közhasznú kft hozzájuthasson a pénzhez – mondta a volt elnök.
Az agrártárca azzal indokolta a közbeszerzés szükségességét, hogy a kutatásfejlesztés kivételével minden olyan feladat, amelyet állami támogatásból finanszíroznak, a közbeszerzés hatálya alá esik. Nemes Richárd rádiónknak azt mondta: a közbeszerzési felhívás nem jelent meg 2009. december 12-ig, miközben a Bormarketing Kft. a működésével gyakorlatilag veszteséget halmozott fel, így az év végére már nem felelt meg azoknak az alapkövetelményeknek, amelyeket a magyar közbeszerzési szabályok előírnak. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a felszámolást választják, és inkább új szervezettel próbálnak indulni a pályázaton.
Nemes Richárd szerint a legnagyobb problémát most az jelenti, hogy az országnak 2010-re nincs bormarketing terve, vagyis nincsenek előre meghirdetett fesztiválok, bemutatók, olyan események, amelyeken népszerűsíteni lehetne a magyar borokat. A volt elnök úgy tudja, hogy a kft. két korábbi tulajdonosa is indult a pályázaton. Információink szerint egyikük, Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tagja a közhasznú társaság egyik alapítója. Ő azt mondja, hogy kft. felszámolása nem változtat a nemzeti bormarketingen, vagyis a jövőben is fizetni kell a belföldön forgalomba hozott bor literje után a nyolc forintos forgalmi adót. A kft. felszámolása nem azt jelenti, hogy a bormarketing szűnik meg, hanem azt, hogy a befizetők a pályázatok révén juthatnak a pénzükhöz – magyarázta.
Kerestük a Földművelésügyi Minisztériumot is, de azt mondták, hogy a közbeszerzési pályázat eredményéig nem akarnak nyilatkozni. Ezen azonban gyors eredmény nem várható, mert a határidőt hiánypótlás miatt január 7-ig meghosszabbították. Egy név nélkül nyilatkozó nagy tekintélyű magyar borász rádiónknak azt mondta, hogy a nonprofit kft. munkája segített nekik, mert segítségével több országos rendezvényre is eljutottak. A szakember hozzátette, hogy a leghíresebb pincészeteknek ezelőtt is megvolt és ezután is meglesz a saját marketing stratégiája. De a legtöbb termelő kifogásolja, hogy a literenként befizetett nyolcforintos forgalmi adót a minisztérium nem fizette vissza teljesen a magyar marketing nonprofit kft-nek. Szepsy István egy másik magyar neves bortermelő szerint keveset költ az állam és a pincészetek a marketingre. Példaként említette a dél-amerikai Chilét, ahol csak az angol marketingre a teljes magyar költségkeret ötszörösét költik, állami pénzből.
Forrás: Magyar Rádió Online
Az éves átlagnál valamivel kevesebb, 3-3,5 millió hektoliter bor érik a pincékben a 2009-es szüretet követően, miközben a hazai borfogyasztás egyes becslések szerint átlagosan évente 3 millió hektoliter – írja az egyik kormányközeli napilap szombati számában.
A kevesebb alapanyag ellenére a szőlő felvásárlási ára nem emelkedett, hanem még az egy évvel korábbi – nem túl magas – összeghez képest is csökkent.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a lapban azt nyilatkozta, hogy a piaci feszültségek egyik oka a szűkös hitelforrás. Ennek következménye az is, hogy jó néhány termelő jelentős csúszással, vagy egyáltalán nem kapta meg a felvásárlóktól a pénzét. Egyébként is rendkívül alacsony volt a szőlő felvásárlási ára. A fehér szőlő kilójáért 35-40, a kékszőlőért 70-75 forintot kínáltak a felvásárlók.
A hazai piacra nyomást gyakorol az egyre növekvő borbehozatal is. Egyes pincészetek az olcsó olasz nedűt választották a magyar helyett, amivel elkerülhetik a készletek finanszírozásának terhét. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat mintegy 400 ezer hektoliter olasz bor magyarországi behozatalát valószínűsíti. Ez a nagyságrend már alkalmas a hazai borpiac megzavarására. Horváth Csaba szerint ez annál inkább „kellemetlen”, mert 2009-ben kifejezetten jó évjárattal számolhattak a borászok, különösen éppen a vörösboroknál.
Forrás: Magyar Nemzet Online/Népszava/MTI
Az éves átlagnál valamivel kevesebb, 3-3,5 millió hektoliter bor érik a pincékben a 2009-es szüretet követően, miközben a hazai borfogyasztás egyes becslések szerint átlagosan évente 3 millió hektoliter - írja a Népszava a szombati számában.
A kevesebb alapanyag ellenére a szőlő felvásárlási ára nem emelkedett, hanem még az egy évvel korábbi - nem túl magas - összeghez képest is csökkent.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a lapban azt nyilatkozta, hogy a piaci feszültségek egyik oka a szűkös hitelforrás. Ennek következménye az is, hogy jó néhány termelő jelentős csúszással, vagy egyáltalán nem kapta meg a felvásárlóktól a pénzét. Egyébként is rendkívül alacsony volt a szőlő felvásárlási ára. A fehér szőlő kilójáért 35-40, a kékszőlőért 70-75 forintot kínáltak a felvásárlók.
A hazai piacra nyomást gyakorol az egyre növekvő borbehozatal is. Egyes pincészetek az olcsó olasz nedűt választották a magyar helyett, amivel elkerülhetik a készletek finanszírozásának terhét. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat mintegy 400 ezer hektoliter olasz bor magyarországi behozatalát valószínűsíti. Ez a nagyságrend már alkalmas a hazai borpiac megzavarására. Horváth Csaba szerint ez annál inkább "kellemetlen", mert 2009-ben kifejezetten jó évjárattal számolhattak a borászok, különösen éppen a vörösboroknál.
Privátbankár/MTI
Ma délelőtt a Szent János nap alkalmából tartott ünnepi szentmise végén a szertartást vezető dr. Ternyák Csaba egri érsek megszentelte az egri hegyközségek új borait. A szőlő és bortermelők, a borlovagrendek, a hegyközségek képviselői, a fertálymesteri testület jelenlétében szentelte meg az egri érsek az új bort. Ez volt immár a 15. alkalom a rendszerváltást követően, hogy a Bazilikában, Szent János-napi szentmise keretében sort kerítettek erre az évszázados hagyománnyal bíró eseményre.
>Átvették az irányítást a fiatalok, legalábbis ami az Egri Borszalont illeti: az 1920-as évek köszöntek vissza a Hotel Egerben. Vörös és fehér fények a nagyteremben, a falakon fekete fehér régi fényképek tűnnek föl a kivetítők jóvoltából. Az urakon csokornyakkendő, a hölgyeken kis kalapok, tüll díszek. A háttérben lágy dzsessz szól, a középen álló csíkos ruhás inasnak azonban hiába csöget bárki is. Az 1920-es években érezhette magát, aki betért kedden este a Hotel Egerbe, az Egri Bormíves Céh által szervezett IX. Egri Borszalonra.
A megyeszékhely legjelentősebb borászati eseményeinek egyike az Egri Borszalon, amely december 29-én nyitja meg kapuit a Hotel Eger konferenciatermében.
konferenciatermében.
A rendezvény ezúttal több újdonságot is ígér. – Az 1920-as évek hangulata elevenedik majd meg: a swing-korszakot idézi a zene, a tánc, és a borászok jelmeze is. Reméljük, az érdeklődők is „veszik majd a lapot”, s maguk is a kort idéző öltözékben jelennek meg – mondta el Gál Tibor.
Adventi aranyszüretet tartottak vasárnap reggel Kisharsányban, a Pillangó dűlőben, a Vylyan birtokon.
„A jégszőlő szüret a természet ritka ajándéka, az is különös, hogy ennyire délen tudtunk egyáltalán jégbort készíteni januárban a 2008-as termésből, az pedig, hogy idén már másodszor szedhettünk jeges fürtöket valóban különleges dolog” – mondta Ipacs Szabó István, a Fekete-hegyi pincészet főborásza. A harmadik kisharsányi jégbor-szüreten is Olaszrizling szőlőt szedtek a munkások, csakúgy mint januárban (2004-ben Cabernet Franc-t szüreteltek), mintegy kéthektáros területről.
Csongrád - Látványos eredménnyel járt, hogy a kadarka szőlő megmentéséért sikerült összefogniuk a magyar és a határon túli borászoknak. A korábban kiveszőben lévő fajta – amelyet hungarikumnak neveznek – egyre népszerűbb, Csongrádon is újból telepítik.
Nemrég Ópusztaszeren, az emlékparkban tartották meg a Kadarka Szalon összejövetelét. Erről a kadarkaszalon.hu című internetes oldal is tudósít. A társaság azokat a borászokat tömöríti, akik szívügyüknek tekintik a szőlőfajta népszerűsítését. Ez azért szép kezdeményezés, mert a fajta majdnem eltűnt. Egy időben az ország szőlőtermő területének hatvan százalékán termett, a két világháború között egész Európában ismerték, Svájcba vonattal hordták. Aztán – mivel magas művelésre alkalmatlan – a gépesítés terjedésével kezdett kiszorulni. A 60-as években még 47 ezer hektáron művelték, ma kevesebb mint 700 hektáron, úgy, hogy ez már a korábbi évekhez képest soknak számít. Romániában 50, a Vajdaságban 30 hektárt foglal el, kadarkában tehát nagyhatalomnak számítunk. A szalonhoz kötődő Bodor István, a Bokrosi Borászati Kft. vezetője azt mondja, ez a csongrádi borvidéknek is jellemző fajtája volt, újbóli felfedezése óta megint telepítik: náluk egyelőre fél hektár terem. Ungerbauer György, a hegyközség elnöke pedig jövőre telepít belőle.
Egy helyi borkereskedő interneten kezdte hirdetni és forgalmazni a Loire völgyének kevésbé ismert borait, amelyek nem rendelkeznek a bordói, burgundi vagy Rhone-völgyi fajták hírnevével.
Ám a Loire völgyében több mint 500 kilométer hosszúságban - a közép-franciaországi Roanne városától az atlanti parton lévő Nantes-ig sokkal több szőlősbirtok található, mint az UNESCO világörökségi listájára is felkerült francia borvidékek híres kastélyai körül.
Duna Borrégió Borút Egyesület tagjainak boraiból rendezendő borkóstolóval egybekötött karácsonyi vásárt rendezett a Malom üzletközpont nemrég nyílt könyvesbolt-borozójában.
Erdősi Mária az egyesület titkára formabontó módon az üzletközpontba vitte a homokon termesztett borokat, hiszen ilyenkor nincsenek borfesztiválok, legfeljebb forralt bort lehet inni a főtéren. Aki igényes, finom borokat akar fogyasztani, vagy szeretteinek ajándékozni, annak jó alternatíva lehet ha jó minőségű helyi borokat tud vásárolni. A Malom üzletközpontban ilyenkor rengetegen fordulnak meg, ezért választotta a főtitkár az egyik könyvesboltot. A hóhelyzet ellenére sokan jöttek, sikeresnek bizonyult a kezdeményezés, mint ahogy fotóinkon is látják.
Az egri közgyűlés idei utolsó ülését tartotta. Az eseményen köszöntötték az idei Év Bortermelőjét, dr. Lőrincz Györgyöt.
– Csodálatos sikernek vagyunk tanúi, a sok nehézség közepette erőt ad látni környezetünkben azokat a kiváló embereket, akik a szakterületükön nagyszerű eredményeket érnek el – e szavakkal köszöntötte csütörtökön a Városháza dísztermében, az egri közgyűlés idei utolsó ülésén dr. Lőrincz Györgyöt, az idei Év Bortermelőjét Habis László, a megyeszékhely polgármestere.